Classic Kit projekt
Kiemelt cikk Mick Stephennel
Háttér
Először 1971-ben adták ki ezt a tiszteletreméltó régi klasszikus Airfix készletet, amely megelőzte az Italeri új szerszámát 1981-ben, bár azt mondják, hogy ugyanazokon a formákon alapult. Egy barátom rejtekében megbúvó por gyűlt, némi folyékony rábeszélés és az ígéret, hogy hamarosan megépítjük, ragacsos mancsaim közé került ez az ütött-kopott régi doboz.
Ideje megnézni, mit tehetünk ennek az idős hölgynek néhány utángyártott extrával és egy kis TLC-vel.
Nem elégedve meg a tipikus terepszínű vagy rosszul látható szürke sémákkal, amelyek manapság a Hercules flottáit díszítik szerte a világon, inkább valami „sportosabbat” kerestem.
Két lehetőség látott napvilágot, és felkeltette az érdeklődésemet, az első a C-130T „Fat Albert”, amely a Blue Angels US Marine Corp F-18 Hornet Display Team támogató repülőgépe, a Royal Blue, White & Gold rendszer a A Rocket Assisted Take Off (RATO) hozzáadása nagyon figyelemfelkeltő.
A második a Kanadai Királyi Légierő CC-130E volt, egy korai NMF-séma fehér felső résszel, hi-vis Red sarkvidéki panelekkel és jellegzetes piros oldalsó vakukkal, ami most komoly változást hozna az unalmas szürke és zöld között?
kanadai Hercs
Az 130-os C-1956A modelltől kezdődően a Herculest folyamatosan gyártják a mai napig, számos jelentős fejlesztéssel, és az évek során több mint 40 modellt gyártottak, amelyek több mint 68 nemzetet szereltek fel.
A kiterjesztett hatótávolságú C-130E modell 1962-ben állt szolgálatba, miután a katonai légiközlekedési szolgálat ideiglenes nagy hatótávolságú szállítóeszközeként fejlesztették ki. Lényegében egy B-modell, az új elnevezés az 1,360 amerikai galériás (5,150 literes) Sargent Fletcher külső üzemanyagtartályok mindkét szárny középső része alá, valamint az erősebb Allison T56-A-7A turbópropagok beépítésének eredménye. Az E modell szerkezeti fejlesztéseket, repüléselektronikai fejlesztéseket és nagyobb bruttó tömeget is tartalmazott.
Az RCAF 1964-ben kezdte átvenni az E modellt, hogy lecserélje régebbi B modelljeit. A négy frontvonali osztagot felszerelve a Hercules a taktikai légi közlekedés, a navigációs kiképzés, valamint az RCAF kutatási és mentési támogatásának fő támasza volt. Az E modellek közül az utolsót 2016-ban nyugdíjazták, helyette H modellek és az újabb J Model repülőgépvázak kerültek.